23. üzenet. Az én korszakom távlatai.

A szilárd elmének, mint a kőnek van személyes és közösségi ideje, amikor nem érthető az élő kövek szava az kapcsolatban van az időkkel, a közösségi (épületes) és a természetes idővel, ami lelki természetünk szerint szólít meg. Az időben okság a jegyesség és a fogadott gyermeki állapot, és visszaható okság folytatása az időkben. A felnőttkor hajnalán, már nagyrészt maga választja a külső öltöztet az ember, és a lélek öltözetét csak kis mértékben. A nagykorúaknak egymás felé irányuló érzelmei és a kapott lelki ajándékok természetére meghatározó. Annyira, hogy amikor a hatalom logikája, vagyis civilizációja a rációban megmutatkozik majd meg, akkor hajlamos a hatalom megcsalt szellemgyermeke tagadni a benne is élő gyermekit. És lényeges, ha valaki az első szeretetre, a gyermekkorra emlékezni tud. Később egyre reménytelenebb vágyakozni majd, hogy gyermekké legyen, aki kővé lett. A korszaknak ígérete van, isteni gyermekségét elfogadja, vagy köve marad a kornak.  

Testi, szellemi és lelki dolgokban gondok viharjait élve, a „másság” tisztelete csak a lelki haldoklók azonosságát jelentené, vitézkedés sem tudja visszaadni a gyermekség magát vállaló erejét. Azt mondja majd sok felnőtt, hogy „meghaltam és mégis élek, ez jelenti, hogy felnőtt vagyok”. Az ilyen, hajdan volt bátor szívek könnyekig megható történeteiben beszélnek a mai kötelékeiről, az érzéketlen emberekről, de semmit arról, ami igaz. Azt, hogy örökség nélkül maradt gyermekei valakinek. Szó eshet arról mi kötözi szívüket, ahogy azon a „lelki gyermekekkel” átlépnének. Gondosan elrejthetik álarcuk mögé, hogy az Ellenségesben hisznek, irgalom nélkül.

Ugyan logikai ellentmondást, hogy az Ellenségesek között van alku, és az anyagi ember időtlensége éppen ez. Ha az időknek van kezdete és vége, számtalanszor belépünk és kilépünk az idő korlátjai közé, ahogy az időknek is van nyitható természete. Az időkben nehéz hitre jutni lélek nélkül, az időben ragaszkodunk az szellemi önértelemhez. Amíg a régi egység megtart, az új egységet ki kell alakítani. Mert a régi mellett a vakhit az időben növekszik, az időkben pedig a hitünk nem hagy időt a végidők felismeréséhez. A hajléktalan ember mellett elmenve, olyan marad a hit, mint egy nem kívánt, ki nem bontott ajándék. Van első és második halál. A szabadítás szükségszerű. Az utolsó idők után, nem lesz végtelen az idő. Úgy gondolják az ellenséges erők, hogy szabadok a táboron belül. Azok a háború kezdete előtt, meg persze a „vég után”. Aki szabadon választ az nyertes, mert nem a vesztett anyagban, inkább újonnan teremtett egység hitében nyer. Igyekezve időben hitre jutni, hirdetve lesz az evangélium a halottaknak is, ahogy az írásban olvasható.

Angyali közvetítő Halódó léleknek az önértelem szelleme mellé állva, az egységben, mint az első szeretetben, korunknak a gyermeki hit szavait, ami az örömforrást adja, és a nyertesek jutalma a szív élete. Az üdvösség kezdete a hit, mert ki is az Isten. „Akit noha nem láttatok, mégis szerettek; bár most sem látjátok, mégis hisztek benne. De mivel hisztek, ujjonghattok a megdicsőültek kimondhatatlan örömével, mert eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét. Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről jövendöltek. Töprengtek rajta, vajon milyen időpontra vagy milyen korra mutat Krisztusnak bennük működő Lelke, előre megmondva a Krisztusra váró szenvedéseket és az azutáni dicsőséget. Kinyilatkoztatást kaptak, hogy ne maguknak, hanem nektek legyenek szolgálatotokra azzal, amit az evangélium hirdetői most közöltek veletek az égből küldött Szentlélek erejéből. Ezekbe (az igazságokba) maguk az angyalok is csak vágynak bepillantani.”. (1Pét 1,8-12).

Korszakom távlatait a Szentlélek segítsége ismerteti. Így szól a Lélek: „Szerettelek a kezdetek óta, mikor ajándékaimat nem becsülted. Azért ne kezdj hozzá hamar bővelkedni ismeretekben, mert az utolsó idők gyorsabban közelednek. Azok a próféciák, amiket halálod előtt hallasz, vagy olvasol, szívleld meg, és írd le gyorsan. Sokan várakoznak az időkben, és még többen vesznek el az időben” Érje meg az időket, aki ez egységben kapott hitet, az olvasásban értelmet, lelki ajándékot. Ámen.