2012. július 1., vasárnap

9. üzenet. Ha messzire visz szellemed.

Mikor a hit kifejezése gyermekes, és messzire viszi a szellemet, akkor mi marad, hogyha az ellenség is kinevet. Amikor az anyagi világot démoni erők akarják uralni, szabadságot hirdet piacukon a tábla. A gyermek ezére nevet, ahol a hiteles nem elfogadott, csak a szellemes. Nevet, és azonnal elrejtőzik az Ellenség mögött mikor kérdezik, ezért mondja azt, amit a gonosz tükre matat. A megnyerni vélt hatalmi valóságban kell háborúskodnia szellemének, ha akadnak támogatói. Aki győztesnek képzelve magát túllép határain, az ellenséggel találkozik. Abban a pillanatban, mikor már az nem jelent veszélyt nevét megváltoztatja Ellenségre. A világ erősei nevetnek, és tovább táplálják a szabadság táveszméjét, és a későbbi szolga ismét nevet. A gonoszt nehéz bántani, mert hazug. Egy biztos, hogy kísérteni fog a bűnben. Az Új Paradicsom árnyékában élő hatalmasok szelleme valamikor még messze tudott jutni, ma már csak abban közösek, hogy új világképet nem keresnek. Maguk közé számolják az ellenséget, ha angyalok beszédét közvetíti valaki, idővel növekszik hatalmuk. Ha az idők végén a hit és nyugalom elfogadja az anyagi világot, a vesztét érző szellemi ellenség gyengül. A harc régen eldőlt, ami nevetséges volt, ma nem az.

Látható, és aki rákezdsz megérti, hogy milyen érdektelen a bukott szellemnek a test esendősége. Aki szívében befele nézve itt megtér, az kinyithat egy ajtót, ami időben az élő világ felé vezeti. Mi lehet ezután. Legyél csak szolgáló, menekülj a gazdátlan földről, amit egy nálad gonoszabb ember szerzett meg, aki nem hagy örököst maga után. Emlékezz szolgaságod éveire majd, a földre, ahol menedéket kerestél egykor. Az élő világ és a test identitás, ahol az elme felismeri a szellemi lényeket, a szellemi pártfogókat és a bukott démont. Van ajánló, aki jobb sorsra visz. Induljon meg sem születő gyermekek után. Kinek lánya meddő, fogadjon örökbe mellé élőt. Sírjon, akit siratnak, mert a kiszáradt kút mezején a „megölték, de él” bárány az Egység. Egy királysága a múltnak a földön a bűnös ember, és sokan lesznek az újak. Az irgalmasság hirdetője az elmének szellemi korlátokat állít, és átlép ezeken ha igaz. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése