Az embernek kevés tudomása van a szellemi leépüléséről. Még ha a technológiai fejlődéséhez hasonlóan leírható lenne és belátható, mint az infláció elmélet vagy látható, mint az anyag megmunkálása, akkor sem lehet a szellemi tevékenység romboló végeredményét tudományosan leírni. Az ellenséges „szellemipar” látja, hogy a saját hatalmát már megtapasztaló ember egy összetett térben fog élni, különösen azt, hogyha a hatalom szava már „megértővé” tette, előmenetele lesz az időben. A Teremtett világban élő sem tudja megragadni a szellemi jót a rosszban, amit anyagi módon megérthet, és mégsem szegül szembe azzal, ami rossz neki. Ami a szellemi szabadság látszatába ott van, az a felnőttben nem hal el, amikor könnyen elfelejti a benn élő gyermeket, tehetetlen lehet. Amikor a lelki akadályok és drámák következnek akkor a szellemileg megoldható erőn túl mutató feladvány lesz. Nem ismertük fel a Szentlélek hatalmát, aki lelki ajándékot osztó isteni személy, ezért is amikor az ellenség visszaél a szellemi sebezhetőséggel a lelki választ erőtlennek érezzük. A hit szava szabadítja fel a megkötözötteket, ha korábban ingyenesen kapott lelki adományainak gondozatlanságát felismeri, és megtalálja az okot, ami a szellemi válasz gyökérzete lesz. Jézus nem kerülhető meg, ezért okkal állítjuk, amikor hivatkozunk rá betegségben, hogy a szellemi ellenség térde meghajol előtte.
Ahogy kegyelmet ad fenyítés helyett az Atya, itt az invencióban, sugallatokban is megjelennek szellemi hatások. A teremtett világ az örökség és ajándék akkor fogja világot gyarapítani, ha ember szellemi világ megismerésével a hatalom önértelmére hivatkozik. Ha a rossz a lélek törékeny cserépedénye, akkor a rossz ügyésze okkal vádol, így csak a lélek ügyvédje szabhat határt a szellemi harc kimenetelének. Az szellem új gyökérzete az Atyára mutat. A láthatóban a láthatatlan eseménymező gazdagságát és összetettségét felfedezték, az időkbe hívó szó meghívását elfogadva megmutatkozik, hogy milyen lehet, amikor dicsekvés lesz a szégyen forrása, csupa panasz és meg nem értés. Ennek ellenére, és ezzel együtt az igazakat és a bűnösöket is érinti a szellemi harc, és megmentheti a kiszólítás.
„Létezem. Ti másutt kerestek, amikor ajtótoknál kopogtatok. Ott élek bennetek, ahol laktatok, azon a helyen, amit elhagytatok, háttal álltok nekem. Nyissatok ajtót magatoknak bennem. A lélek szólt hozzátok és ajándékot adott, amikor otthon voltatok, építsétek fel bennem magatok. Elhagynád házam, vagy látni akarod, hogy a Szentháromságban tudok rólad”. Így szól a lélek.
„Úgy hatolok le a mélységekbe, ahogy a forrás árad ki a hegyen. Tieid is vagyok, akit próbára tettél az időkben a folyónál. Jegyezd fel a hídnál, Téged is megtalál a szelíd Lélek, és akkor az Atyát is áthatja a szeretet. Tanúskodik tetteim miatt melletted is a Lélek, ha ápolod majd. Amikor az Atyába merül ismét, be is számol olyan dolgokról, amiről te sem tudsz, miket nem mersz hinni, mikről nem is hallottál”. Ezt mondja a Lélek. A világ a háborúra készül, és ha nem akarsz átjönni hozzám a hídon igazságodért, vesztesek maradunk a forrásnál. Aki a harcra készül azt a bűn ellen ki vértezi fel. Ha a szellemi világba vezető út, a lélek és a szív belső harcából következne, sokan elveszítik tudásukat, vagy kiképzésük félbe marad.
A harcra készülve az erősebb, aki szólni mer a rossz ellen, aki a magában felfedezett ítélkezőt a gyakorlóterepen, a szívében nyeri meg. „Figyelmezz: akkor tud rólam az ember többet, amikor maga valakiért másért is szenvedni kezd, vagy akkor, mikor maga kezd szenvedni a szótlan hatalom nagysága miatt? Válaszodat majd akkor vedd észbe, ha a szétárasztott szeretetet szava a harci készülődésben vezetőt keres, ha a készültség számít. Mert a szív képes helyesen látni. Olyan leszel, mint egy király, aki dicsőségben ajándékozza vissza magát az Atyának, ha az idők véget érnek a világi időben. Aki a vesztesért engesztel majd, forrást fakasztok annak hegyemen.”
Meg akarja menteni az isteni Fiú, a felnőttségében tetszelgő embert, beszélhet veled is, akár tudhatsz is róla. „Ha nem jössz hozzám, akkor is kereslek, egyben megérti az egységben akárki a szabadságát. Máskor, amikor az egységben az elveszettek mellett elkötelezed magad, egyben a védelem jogaival élek szándékod mellett. A földre egyszerűen jövök, mint az Emberfia, tehát törekedve a földi életre, végül a Lélekben egyesülve, meg akarom ajándékozni magunkkal az Atyát”.
Tudnak a szellemi létről a munkások, és ismerni vélik a szellemi térnek a részleteit. De mit tanítanak arról, amit mi a szellemi lények háborújáról tudunk. Tudjuk, hogy a szellemi lények vagy az ember mellett állnak természet szerint, vagy ha nem, akkor a testet öltött Isten tagadásában jeleskednek. A lelkület és a gondolat nem mindig különbözteti meg a szellemi lényekkel. Többnyire a szellem a gondolatban jó és a rossz között akar különbséget tenni. Ez a sok lelki betegség okozója. A gonosz lélek ismeri a szellemi világ teljességét, mégsem éri be hatalmával. Ebből következik a harc a gonosz lélekkel, mert a betegséget a megszállottság is okozza, amit a beteg nem tud megszüntetni, önértelmével. Nekünk nem kell tudni részletesen a szellemi létezők háborújáról. Tudva, hogy miként áll meg az egységben a jó, egyben érthető a gonosz rejtőzködése. A gonosz egységet hazudva vádol.
A gondolat helyet talál a közösségben, és a közösségteremtő gondolat önmagában nem hódító. Egyben, amikor határozza magát, számtalan szellemi harc helyett hitet kell találni, tudva a meglévő rossz létéről. Amíg a gondolat helyét keresi a közösségben, addig a szellemi hatások célkeresztjében van. Végső soron, amikor meg tudja különböztetni a benne lévő jót a másikban lévő jótól valaki, akkor már elszenvedi lélekben azt a háborút, amit a szabad akarat vív az önértelem ellenében. A szabad akarat a szellemi létezőkkel számolva megtanulja megkülönböztetni őket, és elszenvedi ezek természetével járó következményeket. Ekkor beszélhetünk megtérésről, vagy szabadításról, ha elszenvedjük a rossz vádat is. Az éberséghez vezető jó út jelen időben látja a gondolat viszonylagosságát a lélek, a szellem és a test viszonyai között, ezért számol a láthatatlan erővel, ami ellenséget képez vádak alapján, és meg tudja szünteti a szabad akarat gondolatban elfogadott szabadságát. Megvédeni szellemi úton lehet, a jelen gondolati vagy a közösségi terveit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése